Képek az Izlandon kitört vulkánról, mely okozott némi izgalmat a hazarepülés előtt.
Közel egy hétig leállt a légiközlekedés Európa fölött.
Az indulásunk napjára a közlekedés beindult, a gépünk olyan volt, mint egy túltöltött szardinia.
Az indulás idejére felszállt a füst, repülhetünk!
Utolsó metrózás, mi megyünk, István még marad egy darabig.

Várjuk a reptéri gyorsvasutat, az ’Airtrain JFK’-t, mely pilóta nélküli, automata vonat.
Az állomások helyén cm-re, mm-re pontosan áll be a helyére a be-, és kiszálláshoz.

A gyorsvasút végállomása. Jött, beállt, és beszállás után elindult.

Távolodunk a végállomástól, és egyben New York-tól is … (sajnos)

És elhagytunk egy közbülső állomást is, és egy jó ívű kanyarral folytatjuk utunkat.
Alattunk millió parkolóhely, több szinten is.
Ismét beállt a vonat egy állomásra.
A környék már mind a J.F Kennedy Repülőtér területe.
És közeledünk a ’Delta Air Lines’ épületéhez.
Két hete ide érkeztünk, és most is innen indulunk haza.
A tranzitban, a megfelelő kapu-kijárónál türelmesen várunk a beszállásra

Besötétedett, mire a gépünk a levegőbe emelkedett.
Lent New York fényei még utoljára!
Good bye NY!

 

Kellemes kilenc óra repülés után már másnap délben,
végre a ’Vén-Európa’, és Budapest Ferihegy.
Szerencsésen földet értünk!

 

Irány Miskolc, az ’otthon, óh, édes otthon’.
És a kedvenc magnóliafám gyönyörűen kivirágzott az érkezésünkre!

 

 

Mindenütt jó, de a legjobb otthon!
Udvarunk ékessége jól időzített!
Itthon is beköszöntött a tavasz, kihajtott a bordólevelű díszfa, a mogyoróbokor, és a sárgabarackfa is. És lassan lehet füvet nyírni!
Barátunk ajándéka, egy kis jó hazai pálesz, amerikai ruhába öltöztetve.

Vinyo könnye … kár, hogy hamar elfogyott!!!!!