A ’Riverside Church’ Manhattan ÉNy-i részén épült 1896-ban, francia gótikus katedrális mintára, Rockefeller adományából.
A 21 emeletes toronyban található az öt oktáv hangterjedelmű, 74 tagú harangja,
mely egyedülálló a világon.
A templom nyugati oldali bejárata, bélletének szobor-faragványai a középkort idézik.
Figurális díszek a kapubélletben.
A templomhajó belső tere. A csillogó festett üvegablakok a chartres-i katedrális ablakainak másolata.
A karzaton található szobrok gipszből öntött, és aranyfüst-lemezzel borított alakok.
A közelben van a Columbia University, Amerika egyik legrégibb egyeteme.
1754-ben alapították, de 1897-ben költözött jelenlegi helyére, mely egy négyszögletes belső udvar köré épült.
A ’Low Memorial Library’ (könyvtár) foglalja el a központi helyet, mely inkább ünnepségek színtere.
A fotó a könyvtár lépcsőjéről készült, a tér körül sorban az oktatási intézmények állnak.
Kissé balra fordulva, jól látszik, hogy a hallgatók szívesen ücsörögnek a lépcsősoron, napozással kitöltve az órák közti szüneteket.
A könyvtár épülete, a térről visszafotózva.
A könyvtár kupola alatti belső tere.
Az egyetemi épületek elrendezése az információs táblán.
Az egyetemtől nem messzire fekszik a ’St. John the Divine’ katedrális,
melyet 1892-ben kezdtek el építeni, és ami máig is tart.
A főhajó 183 m hossza rekord.
Legimpozánsabb része a nyugati bejárati oldal, a kőfaragványokkal, a rózsaablakkal.
A katedrális udvari kerítésén békésen figyeli a látogatókat egy hófehér páva.
A déli homlokzat, a befejezetlen toronnyal.
A templomhoz tartozó kertben egy másik páva őrzi a kiskaput.
A kis egyházi épületek a virágba borult kerttel, ódon hangulatot keltenek,
de jelenkori kontrasztként a háttérben ott áll egy toronyház.
A páva színes pompájával vetekszenek a kert virágzó fái

Innentől kezdve napunkat a Central Parkban töltöttük.
Amerikai látogatásunk majdnem felénél járva,
az előző napok rengeteg információi, benyomásai, látványai után igazán ránk fért egy kis természeti környezetben eltöltött pihenés.
Persze ekkor még így gondoltuk, de a nap végére még jobban elfáradtunk, mint máskor.

Indultunk a park ÉNy-i részéről, ahonnan a tízóraink elköltése után,
jó kis sétaúton jutottunk át az ÉK-i részbe.
A korán megfáradt turista mögött, a távolban láthatók Harlem toronyházai.
Dimbes-dombos utunkat sziklák, vízesések kísérték.
A Central Park 340 hektáros területe NY kertje, melyet 1858-ban terveztek, és 16 éven keresztül építettek.
Hatalmas mennyiségű követ és földet mozgatva meg,
dombokat, tavakat és réteket alakítottak ki, hidakat építettek,
továbbá rengeteg fát és bokrot ültettek.

 

Elválasztották az aktív és passzív pihenésre szánt területeket.
A parkot sűrű növényzet zárja el a város felöl.
A képen lévő díszfák fehér apró virága hóesés-szerűen hullott alá látogatásunk idején.

A park ÉK-i részén van a ’Conservatory Garden’.
A 2,5 hektáros franciakert a szökőkútjaival és gyönyörű virágzó fáival, évelő és egynyári virágaival tavasszal a legszebb, ahogy azt a fotó is mutatja.
A kertészeti bemutatókert egyik karbantartás alatt lévő szökőkútja,
szép gyeppel, bokrokkal,
és kétoldalt a hóesést idéző, sziromhullást okozó díszfákkal.

Sétautak hálózzák be a parkot.
Itt-ott a terepből kiemelkedő természetes sziklatömbök láthatók.
A körbekerített gyepfelület védett, de máshol bárhová le lehet heverészni.
Távolban az ’Upper West Side’ városrész toronyházai magaslanak.

Egy ’sportoló’ aktívan napfürdőzik.

 

Díszpéldányok.
Japán cseresznye és magyar virágszál.

A park legnagyobb, 45 hektáros tava: a ’Reservoir’,
melyet 5 km hosszú futóösvény vesz körül.

 

És tényleg szorgalmasan futkosnak, de ebben a gyönyörű környezetben még az edzés is könnyebben megy.

Nem lehetett betelni a díszfás sétány látványával!
Egyik sem mai példány, de minden tavasszal új erőre kapnak.
A ’San Remo’ ház ikertornyai kikukucskálnak a fák közül.

 

Előző ház a tó túloldaláról.

 

A nagy tótól délre található a sziklára épült 19. századi, tornyokkal megformált kőkastély, a ’Belvedere Castle’.
Több szinten kilátóterasz van, ahonnan pazar kilátás nyílik minden irányba.

A vár alatt van a teknősök tava, annak partján pedig a ’Delacorte Theater’ (színház), ahol nyaranta előadásokat tartanak.
A teknőc-tó északi oldalán fekszik a ’Great Lawn’ (nagy rét), mely 5,3 hektáros zöldfelület.

 

 

Jóval délebbre van a ’Dairy Visitor Center and Gift Shop’,
mely egy viktoriánus gótikus épület.
A látogatóközpontban lehet érdeklődni a programokról,
rendezvényekről, aktuális eseményekről.

 

És lejutottunk a park déli végébe, ahol ősztől tavaszig korcsolyázni lehet a ’Wollman Rink’ pályán, amit épp leolvasztottak ott jártunkkor, április 15-én.

A jégpálya mellett még egy csodásan pompázó díszfa, mellyel búcsúztunk is a Central Parktól.
Hazafelé menetben készült kép az egyik metróállomásról.
A metrótérkép segítségével jól el lehet igazodni a tájékoztató táblák alapján,
melyik vonal merre megy, hol lehet átszállni stb.
Nekünk ez a közlekedési eszköz vált be a legjobban a sok gyaloglás mellett.
Megérkeztünk Brooklyn ’Bay Ridge’ negyedébe.
A gyönyörű fás utca egyik oldalán lapostetős, kétszintes sorházak sorakoznak,
kis virágos előkertekkel.
(Hát van mindenféle stílus, alkotás, formai elem...)
A másik oldalon már magastetős sorházak állnak, különféle tetőfelépítményekkel.
A keresztutcán megint másféle házak vannak, ezek különálló épületek, a földszinten különböző elő-építményekkel.
Két épület között elég szűkös a bejáró, na meg a telek is kicsi, így nem is állnak be az autókkal hátra, az udvarba.
A hasonló karakterű házakat úgy formálják, variálják, hogy mégis mind más, és eltérő legyen.
Ahol egy kis talpalatnyi hely adódik, azt előszeretettel ültetik be bokrokkal, örökzöldekkel, virágokkal.
Messze a felhőkarcolóktól, ilyen a város kertvárosias hangulata.